A vidék varázsa


Balogh Erika nem lóháton érkezik, bár azon sem lepődhetnék meg oly nagyon (eltekintve a huszadik századvég megszokottabb közlekedési módjától), hiszen közismert lovaglótudománya, a Színművészeti Főiskola hallgatóinak lovasstúdiumokat tart a fővárosi Tattersaalban, vagy ahogyan mondják, a Lovin. A főiskola szűkös költségvetéséből nehezen gazdálkodják ki, de a gyerekek évről évre kisírják maguknak, mondja nevetve a művésznő, aki Kecskemét és Budapest között ingázik mostanság. A fővárosban lakik és tanít, a kecskeméti Katona József Színházban pedig ragyogó szerepeket játszik el Bodolay Géza rendező irányítása alatt, aki két éve addig győzködte, addig puhította az elkényeztetett fővárosi színésznőt, míg az végre igent mondott neki, s bejegyeztetett Bodolay társulatába. Ma már tudja, jól döntött. A teátrum menedzselését is ellátja olykor.
- Mi vidéken szerelemből csinálunk színházat, ezen nincs mit szépíteni - mondja Balogh Erika. - Mostohábbak a körülmények, kevesebb a gázsi. Én is izgultam, elvállaljam-e, de a szabadúszó állapot elcsigázott kissé.
Éveken át dolgozott a Thália Színházban vezető színésznőként, de a Thália megszűnése után igazából nem tartozott sehová. A Nemzetibe hívta Sík Ferenc, ám mielőtt megköttetett volna a szerződés, Sík tragikus hirtelenséggel meghalt. Várszínház, Szeged, Székesfehérvár, Újpest - szerepek és előadások következtek, s persze szinkron, rengeteg, hiszen Balogh Erika hangja különleges és jellegzetes. Rehorovszki Béla szinkronrendező nem is hívta másként a hibátlan beszédű, s legfőképpen finom érzékkel a másik nő személyiségéhez igazodó színésznőt, mint Balogh Erotika... Kölcsönözte a hangját mindenkinek, aki számít, a legfiatalabbaktól az
érettebb sztárokig. Kedveli Cindy Crawfordot, Sharon Stone-t, akiknek egyébként a hangja is hasonlít az övéhez.
A szinkronizálás egyáltalán nem ártott az egyéniségének, hiszen pályája elején eljátszotta Natasát a Háború és békéből, s Kazimirnál szinte mindent. Karrierje meredeken íveit fölfelé, pedig a Kiskunfélegyházán született vidéki lány zárkózott és konok volt, ezt hozta hazulról. A főiskolára azonnal felvették, s bár Sándor Pál rendező úgy fogalmazott egyszer, „magának földszaga van”, a budapesti színésznőséghez ez inkább hozzáadott. A vidéki lét kinek áldás, kinek átok...
- Nem szeretek és nem tudok helyezkedni, kuncsorogni, érdekkapcsolatokat fenntartani - mondja, s alig érzékelhető a keserűség a hangjában.
Még főiskolás korában talált rá a férje, Pintér Tamás (Oroszlán) kaszkadőr, megbolondította a motorok és a lovak iránt érzett szerelemmel, a felesége természetrajongásából sem vett el, hanem megtoldotta azt.
Kecskemét a lehetőségek földjének bizonyult! Mikszáth Zrínyiászában Bodor ezredes néjével kezdett Balogh Erika, aztán Pozsgai Zsolt darabjában - Mert a mamának így jó - Uvia főszerepe következett. És Tamási Áron, Shakespeare, Molnár Ferenc, Moliére, Tersánszky. Bodolay missziót is teljesít, amelyet a közönség hálásan fogad. Október 1-jén volt a premierje Wyspianski-Ady-Bodolay különös művének, A magyar menyegzőnek, amelyben a menyasszonyt Balogh Erika, a vőlegényét Őze Áron alakította. Budapesten is hamarosan játsszák a darabot, a Tháliában. Tavaly Jancsó filmjében, a Nekem lámpást adott kezembe az úr Pestenben is láthattuk a színésznőt, s a millenniumra óriási vállalkozással készül a kecskeméti társulat: Az ember tragédiáját viszi színre Bodolay, Madách művét, a töretlen lelkesedésű, idealista rendezőt és a társulatot már meg is hívták a neves színházi fesztiválra a németországi Karlsruhéba, ahol tavaly Bodolay a Marat halálával már bemutatkozott. A tragédiában Ádámot Őze Áron alakítja, Éva pedig: Balogh Erika!



RTV Tipp, 1999. október 18.




 

  Vissza