A vidék varázsa
Balogh Erika nem lóháton érkezik, bár azon sem lepődhetnék meg oly nagyon
(eltekintve a huszadik századvég megszokottabb közlekedési módjától), hiszen
közismert lovaglótudománya, a Színművészeti Főiskola hallgatóinak
lovasstúdiumokat tart a fővárosi Tattersaalban, vagy ahogyan mondják, a Lovin. A
főiskola szűkös költségvetéséből nehezen gazdálkodják ki, de a gyerekek évről
évre kisírják maguknak, mondja nevetve a művésznő, aki Kecskemét és Budapest
között ingázik mostanság. A fővárosban lakik és tanít, a kecskeméti Katona
József Színházban pedig ragyogó szerepeket játszik el Bodolay Géza rendező
irányítása alatt, aki két éve addig győzködte, addig puhította az elkényeztetett
fővárosi színésznőt, míg az végre igent mondott neki, s bejegyeztetett Bodolay
társulatába. Ma már tudja, jól döntött. A teátrum menedzselését is ellátja
olykor.
- Mi vidéken szerelemből csinálunk színházat, ezen nincs mit szépíteni - mondja
Balogh Erika. - Mostohábbak a körülmények, kevesebb a gázsi. Én is izgultam,
elvállaljam-e, de a szabadúszó állapot elcsigázott kissé.
Éveken át dolgozott a Thália Színházban vezető színésznőként, de a Thália
megszűnése után igazából nem tartozott sehová. A Nemzetibe hívta Sík Ferenc, ám
mielőtt megköttetett volna a szerződés, Sík tragikus hirtelenséggel meghalt.
Várszínház, Szeged, Székesfehérvár, Újpest - szerepek és előadások következtek,
s persze szinkron, rengeteg, hiszen Balogh Erika hangja különleges és
jellegzetes. Rehorovszki Béla szinkronrendező nem is hívta másként a hibátlan
beszédű, s legfőképpen finom érzékkel a másik nő személyiségéhez igazodó
színésznőt, mint Balogh Erotika... Kölcsönözte a hangját mindenkinek, aki
számít, a legfiatalabbaktól az
érettebb sztárokig. Kedveli Cindy Crawfordot, Sharon Stone-t, akiknek egyébként
a hangja is hasonlít az övéhez.
A szinkronizálás egyáltalán nem ártott az egyéniségének, hiszen pályája elején
eljátszotta Natasát a Háború és békéből, s Kazimirnál szinte mindent. Karrierje
meredeken íveit fölfelé, pedig a Kiskunfélegyházán született vidéki lány
zárkózott és konok volt, ezt hozta hazulról. A főiskolára azonnal felvették, s
bár Sándor Pál rendező úgy fogalmazott egyszer, „magának földszaga van”, a
budapesti színésznőséghez ez inkább hozzáadott. A vidéki lét kinek áldás, kinek
átok...
- Nem szeretek és nem tudok helyezkedni, kuncsorogni, érdekkapcsolatokat
fenntartani - mondja, s alig érzékelhető a keserűség a hangjában.
Még főiskolás korában talált rá a férje, Pintér Tamás (Oroszlán) kaszkadőr,
megbolondította a motorok és a lovak iránt érzett szerelemmel, a felesége
természetrajongásából sem vett el, hanem megtoldotta azt.
Kecskemét a lehetőségek földjének bizonyult! Mikszáth Zrínyiászában Bodor
ezredes néjével kezdett Balogh Erika, aztán Pozsgai Zsolt darabjában - Mert a
mamának így jó - Uvia főszerepe következett. És Tamási Áron, Shakespeare, Molnár
Ferenc, Moliére, Tersánszky. Bodolay missziót is teljesít, amelyet a közönség
hálásan fogad. Október 1-jén volt a premierje Wyspianski-Ady-Bodolay különös
művének, A magyar menyegzőnek, amelyben a menyasszonyt Balogh Erika, a
vőlegényét Őze Áron alakította. Budapesten is hamarosan játsszák a darabot, a
Tháliában. Tavaly Jancsó filmjében, a Nekem lámpást adott kezembe az úr
Pestenben is láthattuk a színésznőt, s a millenniumra óriási vállalkozással
készül a kecskeméti társulat: Az ember tragédiáját viszi színre Bodolay, Madách
művét, a töretlen lelkesedésű, idealista rendezőt és a társulatot már meg is
hívták a neves színházi fesztiválra a németországi Karlsruhéba, ahol tavaly
Bodolay a Marat halálával már bemutatkozott. A tragédiában Ádámot Őze Áron
alakítja, Éva pedig: Balogh Erika!
RTV Tipp, 1999. október 18.