Kurázsi mama Kecskeméten
A huszonnyolc szerepet tizenkét színész eleveníti
meg. Bognár Gyöngyvér kiválasztása telitalálat volt. A fiatal művésznő Kattrin
szerepében bizonyította azt a színháztól is független igazságot, hogy az igazi
értelem érzelmi alapozás nélkül lehetetlen. Ugyanakkor
- néma lányként is beszédes figurát alakított, mert apró mozdulatai, érzékeny,
de sohasem túlzó arcjátéka a tisztességes, felvállaló ember igaz alakját
vetítette a nézők elé. Balogh Erika úgy tudott Brecht-színész lenni, hogy
elhisszük neki: az ész megtisztítja az érzelmeket. A fiúk szerepében Szarvas
Attilát és Makranczi Zalánt láthattuk - öröm volt nézni őket, mert helyt álltak.
Jól!
A színmű főhősének alakja (nem jelleme!) az 1670-ben megjelent, a harmincéves
háborúban játszódó pikareszkregényből való. Brecht a két világháború között
írta. A németek számára is vesztes második világháború után vált a szerző
ismertté. Követték és elvetették. Most játsszák, amikor ölni kész fegyverek
híréről és háborúkról hallunk. Mégsem csak háborúellenes ez az előadás. A
gazdagodás mikéntjéről is beszél. Nem szórakoztat - elgondolkodtat.
(komáromi, Kecskeméti Lapok – részlet)