A mezítelen trónörökös meg a pucér
hercegnő
Schiller Don Carlosát Alföldi Róbert rendezésében pénteken bemutatta a
Kecskeméti Katona József Színház. Függöny nincs. A nyitott színpadot terepszínű
falak borítják. Elsötétedik. Lidércfény villan. Kivehetetlen labirintusban,
kékes fényben előbukkan és eltünedezik egy kísérteties arc. Bonyolult
labirintusban járva közeledik a nézők felé.
Idővel kiderül, mozgatható, könnyed hasábokból áll a díszlet (Kentaur), mintha
tologatható kukoricagórék, vagy tyúkketrecek volnának. Belőlük szerveződik a
madridi udvar. Mozgatásukból labirintus keletkezik, mintha kísérleti útvesztőben
tévelyegnének fehéregerek. Nemcsak szeszélyesen föltáruló rejtekajtók,
fölfüggesztett lámpásorral megvilágított börtönrács rekeszek. (Az utolsó kimenő
takarékosan leoltja mindig a villanyt. Az Escorialban is takarékoskodni kell a
villanyszámlával.) A színész kezében tartott erősfényű zseblámpával világítja
kísértetiessé alulról arcát. Megannyi Caravaggio festette arc. Földöntúli
fluoreszkáló ábrázatok úszkálnak a levegőben. Idővel, megkopó hatásossággal. A
trónörökös és Alba herceg párbaját kardok nélkül két fénysáv pászmájával vívják
meg, mintha lézerkardokkal vívnának hollywoodi mesefilmben.
A lidércfényben a lefedett zenekari árokkal meghosszított előszínpadra kerül a
spanyol infáns, Don Carlos. Makranczi Zalán háttal fordult akttal beszél a papí
civilbe öltöztetett királyi gyóntatóval (Hegedűs Zoltán). Mindjárt az előadás
elejéről eltűnik a Vas István-fordította sláger-közismert nyitó vers: Aranjuez
tündöklő napjai / Elmúltak már. De ön királyi fenség, / Vidámabban innen sem
távozik. / Hiába voltunk itt. (Vagy hallhatatlan lett a halhatatlan szöveg.)
Makranczi a (korábbi) Nemzeti Színház stúdiójában végzett. Színésszé kínzását
Gaál Erzsi kezdte meg. Szerepről szerepre növekszik belső tágassága, érzelmeinek
hiteles gazdagsága, beszédkészsége. A háromórás előadás első pillanatától az
utolsóig, pattanásig fölajzott idegekkel lobogja el a schilleri hőst.
Forrpontról indítja szerepét. Jelenetről jelenetre fokozza lángolását. Ez nem a
félénk szerelmes spanyol fiú, hanem szenvedélyétől űzött, féktelenül
nyughatatlan ifjú. Kevésbé hat romantikus szavalóművésznek, több benne a
középkori vallási extázis. Nem is szenvedély mozgatja, hanem mindent átszakító
hisztéria. Mezítlábasan, bő leplekben száguld. Az egész világgal szembenálló
vallásos-erotikus megszállottsággal. II. Fülöp zsarnoki békéjével szembeszáll,
mint apával, mint az ifjú Erzsébet kezét bíró szerelmi riválissal, és Makranczi
megvalósításában a szerelmi függetlenségi harc egyet jelent Flandria
függetlenségének kivívásával. Az akrobatikusan könnyed trónörökös földre
hemperedik, négykézláb is megőrzi hősi voltát. Don Carlosnál több benne a
hamleti. Schiller lendületes verset éneklő romantikus szerepénél inkább
shakespearei körüljárhatósággal hajszolja végig magát, mint akit vádol minden
alkalom.
Balogh Erika Eboli hercegnő cselszövő intrikája helyett szerelmes asszonyt
alakít, aki szenvedélyében végsőkig elszánva magát nyílt színen levetkezik az
infánsnak. Ott áll odaadó nyíltsággal. Kiderülvén a szerelmi félreértés, a
herceg nem érte, hanem a királynéért rajong, megszégyenülten kotorja össze
levetett ruháit. Don Carlos azért vetkőzik le, mert úgy néz ki a hátát
súroló fényben, mint egy Rodin szobor, s mert nincs takargatni valója. Eboli
hercegnő azért vetkőzik, mert feltétel nélkül megadja magát. Balogh Erika
Ebolijában ott rejtőzik a Don Carlos közelében írt másik Schiller: az
Ármány…Lady Milfordja. A herceg kegyencnője, aki végzetesen beleszeret a másba
szerelmes ifjú hősbe. Balogh Erikával szívesen megnézném az Ármány és szerelem
előadását is. Mint ahogy a világirodalom több neki való szerepében szívesen
nézzük sokan mostanában.
Kőszegi Ákos II. Fülöpje az előadás első felében hangsúlyos letisztultságával
ellentétben a második részben telecifrázza apró, színészi cafrangokkal a
szerepet. Elsúlytalanított királya ingerült falusi gyógyszerésznek rémlik
inkább, aki hiábavalónak érzi magát a polgármester választás utolsó
fordulójában.
Kéner Gabriella ugribugri Erzsébet királyné. Nyílt színen, fölhúzott szoknyával
elvetél. A feszes spanyol etikettben egy udvaronc bádog fölmosó vödröt hoz, II.
Fülöp négykézlábra ereszkedik, és felmosó ronggyal föltakarítja az Escorial
padlóján esett szennyeződést. Kedvek Richárd Posa márkija a meseverselő Pósa
bácsi szelídségével monoton hangon sorolja a királynak panaszait. A tisztán látó
forradalmár vak, mint a Pesti Színház Stuart Máriájában Talbot gróf. A
szerepösszevonás következtében borravalóként megkapja az V. felvonásban
megjelenő kilencvenéves főinkvizítor vakságát. A rendezői rím gúnyosan tagadja a
világ kiismerhetőségét. A világosfejű, önálló Posa bogozza halálosan
sikertelenre a cselekmény kimenetelét. A gondolat előadásbeli megvalósítása
szegényes. Posa márki minduntalan nekimegy a falaknak, nem találja el
partnereit, csak hang után ismeri ki magát. Tétovaságában kis híján lelép a
színpad széléről a nézőtéri székek közé. A király felkap egy Thonet-széket,
azzal veri a padlót, mintha gyermekverssel froclizná a szabadsághőst: erre
csörög a dió, erre meg a mogyoró mondókával. A rendezés Kedvekre terhelte e
megoldatlan márki mellett még a Főinkvizítor megkurtított, de erőtlenen
kivitelezett szerepét is. Széplaky Géza (Alba herceg) és Szántó Péter (Don
Raimundo de Taxis, főpostamester) rosszul felhangolt zongorák a zenekarban.
Réti Erika (Olivarez hercegnő), Jablonkay Mária (Fuentes hercegnő) és Kertész
Kata (Mondecar márkinő) a Macbeth vészjósló boszorkáiként nyüzsögnek be az
előadás elején. Kertész Richárd (Lerma gróf) tiszta színpadi dikciójával, tömör
színészi fogalmazásával kitűnik. Az ifjúkorában népszerű operett-bonviván
Csizmadia László az apród szerepéből udvarmesteri feladatokat betöltő alakítása
a régi, klasszikus versmondó iskola öblös hangján szólaltatja meg Vas István
verseit (akárha Kiss Ferencet hallanók), de tekintete modern iróniát lop
színpadi jelenlétébe, plasztikussá fogalmazza kimondatlan véleményét és
gondolatait. A gyermekszereplő Dobrai Lotti (Klára Eugénia infánsnőként)
Velazquez Las Menińas-festményéből a Gyarmathy Ágnes tervezőnő által feketében
tartott udvari világban az egyetlen fehér folt.
A jelenetek és az egyben játszott felvonások között Vivaldi harsog a színpadi
hangszórókból.
A rendező nem pihen. Jövő héten a Versailles-ban, a királyi kastélyban elkezdi
francia-magyar közös produkcióban próbálni Marc-Antoine Charpentier (1643-1704)
barokk zeneszerző Három bibliai történet: Saul és Jonathas halála, Párbeszéd az
angyalok és a pásztorok között és A szent ártatlanok lemészárlása című, két éve
fölfedezett, kollégiumi diákoknak komponált operáit.
M. G. P.