Adrienne
Sribe: Adrienne című öt
felvonásos színdarabját két részben, Zsótér Sándor rendezésében a kecskeméti
Katona József Színház mutatta be a Kamaraszínházban. A címszerepet vendégként
Börcsök Enikő formálta meg, aki az előadás utolsó tíz percében fantasztikus
színészi alakítással jutalmazta az előadás mellett mindvégig kitartó nézőket.
Abból, hogy az új színházi formációkhoz szokatlan „privát” közönség néhány tagja
távozik egy előadás szünetében mélyebb következtetést nem érdemes levonni. De
amikor egy szakmának rendezett színházi találkozón a szünet után több színész
kollega nem tér vissza a helyére, már több mint elgondolkoztató. (Különben ezen
az ötödik találkozón a szakma már eddig is elég furcsa dolgokat produkált!) Volt
olyan kollega, akinek színházában nem is olyan régen rendezett Zsótér Sándor, de
fogalma se volt, hogy mire ült be. Különben a szakmabeliek és a pécsi
színházrajongók többsége elégedetlen az idei roppant bonyolultan szerkesztett,
semmitmondó műsorfüzettel.
Zsótér, mint már annyiszor, most is eltért egy romantikus történet megszokott
színházi eszközökkel való bemutatásától. Az ünnepelt díva és a fess katona
tragikus szerelmi története Ungár Júlia remek fordításában és precíz
dramaturgiai segédletével más dimenziókba helyezi a Sribe által megírt
szituációkat. Tény, aki most lát először Zsótér előadást, nehezebben „emészti”
meg. De érdekes módon az a mellettem ülő pécsi középkorú hölgy maradt az előadás
végéig, aki bemenetelkor hangosan, már-már botrányosan panaszkodott, hogy velük
minden évben ezt csinálják! Mármint, hogy nem jutnak be az előadásokra, hiába
van jegyük elfoglalják a helyüket stb.
Azt nem tudni, hogy a kecskeméti társulat hogyan fogadta Zsótér koncepcióját,
munkamódszerét, de tény, hogy a maximumot produkálták. Elsősorban a női
szereplők. Börcsök Enikő eszköztelen játékával szemben sugárzó lényével érett
színészi alakítást nyújtott a Bouillon hercegnőt megformáló Balog Erika.
Kertész Kata és Pethő Orsolya pedig remek karaktert alakított, sok esetben némán
is roppant kifejező játékkal. Őket Benedek Mária nagyon eredeti módon, igencsak
szép ruhákba öltöztette.
A férfi szereplők nehezebb helyzetben voltak, szerepük színtelenebb, de ők is
(Szarvas Attila, Szokolai Péter, Fazekas Géza, Makranczi Zalán, Báhner Péter,
Kertész Richárd) szigorúan végrehajtották a Zsótéri koncepciót. Az előadás
utolsó pillanataiban Börcsök Enikő haldoklási jelenete reveláció!
(Deák Attila, terasz.hu)